Az Egyesült Királyság a brexit után is visszaléphet a Horizont Európa kutatási programba, miután sikerült megállapodni arról, hogy a brit költségvetés pontosan milyen pénzügyi hozzájárulásokat fizessen. Eközben Magyarország esetében a modellváltott egyetemek és kutatóintézetek továbbra sem köthetnek szerződéseket.
Iliana Ivanova, az Európai Bizottság oktatásért, kutatásért, innovációért, kultúráért és ifjúságért felelős bolgár biztosjelöltje keddi EP-meghallgatásán a magyar kormánnyal fennálló Erasmus- és Horizont-programokat érintő vitáról is kérdéseket kapott. Ivanova hangsúlyozta a szabályok és előírások betartásának fontosságát, és kijelentette, hogy bár kész együttműködni a magyar kormánnyal, végső soron az ő felelősségük az ügy megoldása.
Ha záros határidőn belül nem sikerül megállapodni az Erasmus-vitában az összeférhetetlenségi szabályokból a magyar kormány és az Európai Bizottság között, majd aláírni a szerződéseket az uniós támogatásokat kezelő Tempus Közalapítvány és a modellváltott felsőoktatási intézmények között, akkor sok diák és tanár számára már idén ősztől megszűnik a részvétel lehetősége az Erasmus plusz programban – jelentette ki a Népszava kérdésére Johannes Hahn uniós költségvetési biztos egy keddi brüsszeli tájékoztatón.
Márciusban az összes, tehát a modellváltott, magyarországi egyetem beadta az Erasmus+ pályázatát a Tempus Közalapítványhoz, amely holnap, csütörtökön dönt arról, hogy mely intézményeknek mennyi pénzt juttat a hallgatói mobilitási programra a 2024 őszétől induló tanévre – tudta meg a hvg.hu.
A BBC által idézett források szerint Rishi Sunak miniszterelnök jóváhagyására vár az a lehetséges megállapodás, amelynek értelmében Nagy-Britannia ismét csatlakozna az Európai Unió Horizont tudományos kutatási programjához. Az Egyesült Királyság kormánya tárgyalásokat folytat az EU-val a Horizont programhoz való újbóli csatlakozásról, miután az év elején megoldódott az Észak-Írországgal kapcsolatos, brexit utáni kereskedelmi szabályokról szóló vita. Magyarországon viszont sok szereplő egyelőre a közérdekű vagyonkezelő alapítványok miatt még nem vehet részt az uniós programban.
Július közepéig kellene dűlőre jutni az Európai Bizottságnak és a magyar kormánynak a közérdekű vagyonkezelő alapítványok összeférhetetlenségi szabályairól, hogy az Erasmus-programból ne essenek ki a magyar egyetemi hallgatók, de a határidőhöz közeledve sincs még megállapodás a felek között. A Portfolio értesülése szerint a kuratóriumi tagok kiválasztásáról szóló utolsó magyar ajánlatról egyeztet az Orbán Viktor vezette kabinet Brüsszellel.
Levélben fordultak az Európai Bizottság elnökéhez az Erasmus-program finanszírozásának felfüggesztésével érintett egyetemek rektorai – írja a Magyar Nemzet.
Johannes Hahn költségvetési biztos ma Brüsszelben beszélt a magyar EU-s pénzekről szóló tárgyalásokról, civil szervezetek pedig az Igazságügyi Minisztérium képviselőivel tárgyaltak.
Nem egyszerűen a modellváltott egyetemek mögött álló vagyonkezelő alapítványok pénzügyi befolyását fogná vissza Brüsszel, hanem a céljuk az intézmények politikától független működésének biztosítása. Mindezért az Európai Bizottság nem elégszik meg látszat intézkedésekkel - derült ki uniós forrásokból.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A mai műsor első részében az oktatási rendszer körüli tüntetések neuralgikus pontjával, a pedagógusbérekkel foglalkoztunk. A témáról Hornyák Józsefet, a Portfolio makrogazdasági elemzőjét kérdeztük. Az adás második részében arról volt szó, hogy a közérdekű vagyonkezelő alapítványok fenntartásába került hazai egyetemek számára miért lehetetlenülhet el a hozzáférés a Horizont Európa, valamint az Erasmus programokhoz. Ezzel kapcsolatban Weinhardt Attila, lapunk Makro rovatának elemzője volt a vendégünk.
Idén is zavartalanul valósulhatnak meg az Erasmus+ programjai – hangsúlyozta hétfőn kora este a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) az MTI-n megjelent közleményben. Ezt azután adták ki, hogy a Népszava reggel megírta: az Európai Bizottság levélben tájékoztatta az illetékeseket arról, hogy 2022. december 15. után nem lehet EU-pénzből új kötelezettségvállalást kötni a közérdekű vagyonkezelő alapítványok irányításával működő felsőoktatási intézményekkel és ez a blokkolás az Erasmus+ pénzeket, illetve a kutatási és innovációs keretprogramot tartalmazó Horizont Európát is érinti. A látszólagos ellentmondást az oldja fel, hogy az idei Erasmus+ programokról már korábban megszülethetett a kötelezettségvállalás, Navracsics Tibor uniós fejlesztésekért felelős tárca nélküli miniszter ezért félreértésről és a tisztázó tárgyalások szükségességéről beszélt az RTL Hiradónak, a KIM közleménye pedig azt hangsúlyozta, hogy nem fogadják el a brüsszeli döntést. A Portfolio információi szerint csupán a felzárkóztatási EU-pénzeken belül mintegy 2 milliárd eurónyi forrás kifizetését blokkolja az alapítványokkal kapcsolatos összeférhetetlenségi probléma és ezen felül értendők még az erasmusos és horizontos források, így tehát tényleg fajsúlyos vitáról van szó, amit a KIM közleményének ígérete szerint március közepére remélhetőleg tisztázni tudnak a felek.
Nem kaphatnak friss támogatásokat az Európai Unió által finanszírozott Erasmus+ együttműködési és oktatási csereprogramból, valamint a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból azok a magyarországi oktatási intézmények, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek vagy amelyeket ilyen alapítványok tartanak fenn – értesült a Népszava.
Az Egyesült Királyság hivatalos vitarendezési eljárást indít az Európai Unióval szemben, azzal vádolva az EU-t, hogy megszegte a Brexit utáni kereskedelmi megállapodást, mivel megakadályozta a hozzáférést három nemzetközi tudományos programhoz számol be a hírről forrásokra hivatkozva a Bloomberg.
Története során először nyert nemzetközi innovációs pályázatot a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem. Az Európai Unió kutatás-fejlesztési programja, a Horizon keretében a MOME egy Magyarország számára is fontos célkitűzést, a biomassza-alapú gazdaságra való átállást segíti majd.
„A 2021-es Európai Innovációs Eredménytábla azt mutatja, hogy az üzleti élet és a vállalkozói szellem egyre inkább virágzik Magyarországon” – emelte ki a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban az Európai Bizottság innovációért, kutatásért, kultúráért, oktatásért és fiatalokért felelős biztosa annak apropóján, hogy október 28-án Magyarországra érkezett. Marija Gabriel a látogatása során felkereste a budapesti székhelyű uniós intézményt, az Európai Innovációs és Technológiai Intézetet is, és az írásos interjúban szó volt az intézménynek a magyar a startup-világban betöltött lényeges szerepéről is amellett, hogy számos nagy magyar sikertörténetet is név szerint kiemelt. Az uniós biztos az interjúban részletesen beszélt a magyar felsőoktatási intézmények különböző uniós programokban való részvételéről és a magyar innovációs ökoszisztéma erősítésében való kulcsfontosságú szerepükről. Szóba kerültek a koronavírus-járvány digitális oktatásra és a népszerű Erasmus+ programra, továbbá a Brexit oktatási programokra gyakorolt hatásai is, valamint az is, hogy az uniós csatlakozásunk óta bekövetkezett több százezer fős kivándorlást és az agyelszívás jelenségét hogyan, milyen uniós stratégiákon keresztül lehet fékezni.
A 2021-2027-es uniós ciklus küszöbén a Via Credit pályázati tanácsadó összefoglalta, hogy milyen kutatás-fejlesztési és innovációs célú finanszírozási lehetőségek állnak a vállalkozások rendelkezésére, milyen pályázati keretek várhatók, illetve a 2014-2020-as ciklusban kiírt pályázatok főbb adatait is összegyűjtötte. Az áttekintő végén Papadimitropulosz Alex, a cég ügyvezető igazgatója (képünkön) azt is összefoglalja, hogy milyen adókedvezményekkel számolhat egy cég, ha kutatás-fejlesztésre szánja magát.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Visszakapják az önkormányzatok a területeket.
Az ukrajnai háborúról, az EU-val ápolt viszonyról és a magyar gazdaságról is beszélt a kormányfő.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
